Az őrület hegyei – Második kötet 64 oldala ugyanis leginkább azoknak a gyűjtőknek készült, akik nemcsak Lovecraft munkásságáért rajonganak, de a művészetért is, így a két téma vegyítése kifejezetten izgalmas számukra. Az igényes grafikai munka mellett új értelmet nyer minden egyes sor és konkrét leírás az ősi városokról és lényekről, ráadásul mind a látvány, mind a szöveg kellően előtérbe van helyezve, így egyik sem válik a másik kárára, ezzel nagyjából megteremtve a tökéletes egyensúlyt.
Dunwich vár!
Persze mindenki maga dönti el, hogy erre az élményre mennyire van szüksége, de egyfelől nem gondolnám, hogy bármennyire is veszítene az eredeti mű az értékéből, csak azért, mert egy erős vizualitást is a rendkívül erős próza mellé lett állítva; másfelől pedig, ahogy már említettem, annyira limitált példányban készülnek a kötetek, hogy nem is lehet cél mindenkit elérni vele, aki kicsit is kedveli Lovecraftet.